Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Aktiv TV (Sepsiszentgyorgy)

2006. május 17.

Egyelőre csak félórás-órás stúdióbeszélgetéssel, de ismét elkezdte napi műsorát a sepsiszentgyörgyi városi televízió, az Aktív TV. Hétfőn, szerdán és pénteken magyar nyelven Incze Melinda műsorvezetésével közvetítenek beszélgetéseket a várost foglalkoztató témákról. Kedden és csütörtökön román nyel­vű műsort sugároznak. A technikai felszerelés egyelőre ennél többet nem tesz lehetővé, közölte Kereskényi Áron igazgató. /(-kas): Sugároz a helyi tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

2006. november 8.

Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2007. június 9.

Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2009. február 27.

Miközben egyre több székelyföldi kisvárosban indul be saját tévéadás, Sepsiszentgyörgyön bő fél éve ismét megszűnt a már többször nulláról újraélesztett stúdió munkája. Pár héten belül a csíkszeredai Székely TV fennhatósága alatt kezdődik új fejezet a háromszéki képernyőkön. Van egy társaság, amely hat alapítványból áll ― ezek a Horizont, Kóréh Endre, Mikes Kelemen, Pro Georgio Sancto, Asimcov és Kereszténydemokrata Egyesület neveket viselő civil szervezetek ―, és amelynek volt sugárzási joga. Mivel a román törvények szerint tévét csak kereskedelmi társaság működtethet, létrehoztak egy részvénytársaságot egyenlő jogú tulajdonosokként, és ezt bérbe adták. Ez volt a Media 3 és az Aktív TV. Működött is évekig, de nem volt hozzá elég pénz, és végül csődbe ment ― vázolta a helyzetet Ördög Lajos, aki a megyei tanács által létrehozott Horizont Alapítvány képviselőjeként megpróbált embereket verbuválni az újrainduláshoz. Nem járt sikerrel, ezért a tágabb környéken keresett érdeklődőket. Így talált rá a Csíkszeredában működő Székely TV-re. Albert Álmos szenátor, volt polgármester is megerősítette, hogy több próbálkozásuk is volt az elmúlt esztendőkben. Az Aktív TV-nek Kereskényi Áron volt a vezetője. Elmondta, hogy a stúdió 2006 februárjától 2008 júniusáig működött, és pénzhiány miatt szűnt meg. Kézdivásárhelyen a kábeltévé tartja el a műsort, Székelyudvarhelyen is kemény vállalkozói háttér van. A kolozsvári román tévéproducer, Bogdan Eduard elmondta, hogyan lett belőle a Székely TV tulajdonosa. Megpályázott minden szabad frekvenciát. A kolozsvárit a polgármester embere nyerte, neki az üresen maradt csíkszeredai jutott. A székelyekről ugyan vajmi keveset tudott, de belevágott. A Székely TV. 2007 decemberében kezdett. Bogdan Eduard igazi székely tévét akar csinálni, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy mellé bevonja Gyergyószentmiklóst és Székelyudvarhelyt, már megegyezett velük. Mindezt Kolozsváron is lehet majd fogni, mert ott alig két magyar nyelvű tévécsatorna van. Napi 24 órára tervez, sok saját műsorral, az istentiszteletek közvetítésétől kezdve a helyi politikusokkal való beszélgetésekig. Van egyedi ütőkártyája: a kolozsvári Magyar Opera összes előadásáról van felvételük, 1990-től errefelé. /Demeter J. Ildikó: Külső kézbe kerül a sepsiszentgyörgyi tévézés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2009. április 15.

Április 14-től Sepsiszentgyörgyön is sugároz a Székely TV. Hamarosan saját gyártású műsorokat, filmeket, sorozatokat, interaktív műsorokat is láthatnak a megyeszékhely lakói. Gyurka Lóránt, az új helyi tévé marketingigazgatója elmondta: reggel 8 és este 12 óra között magyar és román nyelvű helyi műsort és különböző stúdiók átvett anyagait sugározzák majd. Ehhez csatlakozik majd a júniusban induló Kolozsvár TV is. Az STV a 90-es évek közepén indult, de 2003-as megszűnése után egy ideig nem volt helyi tévé. 2004-ben M3 TV néven indult be újra a sugárzás, de ez a vállalkozás sem bizonyult életképesnek, ezért a 2006-os vezetőcserét követően Aktív TV-re változtatta nevét, majd tavaly a helyhatósági választási kampány közepén az egész tévéstáb testületileg „szabadságra” ment, és azóta elsötétült a képernyő. /Kovács Zsolt: Beindult a szentgyörgyi Székely TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2009. július 28.

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998